2017. december 14., csütörtök

Iguazú-vízesés – a lenyűgözően „nagy víz” (Szerző: Szabó Elvira)




2017. december. Az idei év utolsó vendég bejegyzést Szabó Elvirának, a Vargabetűk blog írójának köszönhetjük. Ő az elmúlt pár hétben Brazíliában kalandozott, és a digitális nomád életformát kóstolgatta. Így nem meglepő, ha Dél-Amerika lenyűgöző természeti csodáját mutatja meg most nekünk. Blogját azoknak ajánlja, akik szívesen indulnak külső és belső utazásokra. Nézzetek be hozzá is, jó olvasást!


Iguazú-vízesés – a lenyűgözően „nagy víz”


Az Iguazú-vízesés egyike Dél-Amerika lenyűgöző természeti csodáinak. Eltörpül mellette a Niagara-vízesés is – ha hihetünk Eleanor Rooseveltnek, az USA egyik híres first ladyjének, aki így kiáltott fel, amikor megpillantotta az alázúduló víztömeget: „Szegény Niagara! Az Iguazú folyó hatalmas vízeséseihez képest a Niagara olyan, mintha a vízcsapot nyitnánk meg a konyhában.” Az egykor itt élő guaraní őslakosok, akiknek nyelvéből maga az „iguazú” szó is származik, nem fecséreltek erre ennyi szót – az iguazú ugyanis annyit jelent: „nagy víz”.

Ebben a posztban a „nagy vizet” járjuk körül, alulról és felülről, végigpillantva rajta szemből, és becsónakázva a közvetlen közelébe. Mire a végére érünk, reményeim szerint lélekben minden olvasó csuromvizesnek érzi majd magát!


A vízzúdító

A guaraní mitológia hét szörnyének egyike Mbói, a félelmetes, kígyótestű, papagájfejű lény. A guaraní mítosz úgy meséli, Mbói nagy árat követelt azért, hogy hagyja békében élni az embereket: nem elégedett meg kevesebbel, mint hogy minden évben egy hajadont vessenek az Iguazú folyó vizébe áldozatul. Ám volt egy lány, aki nem törődött bele a sorsába: szerelmesével együtt feláldozása előestéjén megszökött. Amikor Mbói megtudta, mi történt, nagy haragra gerjedt, széltében kettéhasította a folyót, az így keletkező óriási vízesés pedig elsodorta és a mélybe rántotta a szerelmeseket. Habár sorsukat nem kerülhették el, bátorságuknak örökre emléket állít a zuhatagok sora.

Nemcsak a guaraní szerelmesek,
de sok kalandor is az Iguazú habjaiban lelte végzetét

 
Túrák a vízeséshez

Mind az argentin, mind a brazil határ mentén meglátogathatjuk a vízesést. Az argentin oldalon lévő nemzeti park bejárása időigényesebb, kb. 6 órába telik, míg a brazil oldalon 2 óra alatt kényelmesen végigsétálhatunk. Ha tehetjük, mindkét oldalt keressük fel, mert más-más szemszögből láttatja a vízesést: az argentin nemzeti park ösvényein egészen közel mehetünk a zuhatagokhoz, a brazil nemzeti parkban pedig elénk tárul a vízesés panorámája a maga teljességében, és innen kaphatunk igazán képet a méreteiről.

Mi az argentin oldal három ösvénye közül azzal kezdtük, amelyik felülről közelíti meg a vízesést. Már messziről hallani lehetett a zúgását, és bennünk szakadt a kiáltás, ahogy a dzsungelből kibukkant a zuhatagok sora. A biztonságos rámpákon egészen közel mehettünk azokhoz a helyekhez, ahol éppen alázúdul a folyó. A habok fölött a napfényben szivárványok születtek, majd halványultak el, és amikor azt hittük, hogy már biztosan a végéhez ér a vízesések sora, egyre újabbak tűntek fel.

Hatalmas erővel zúdul alá a víz
 
Majd ezután következett – még mindig az argentin oldalon maradva – az „alsó ösvény”, amely azokhoz a helyekhez visz közel, ahol a víz nagy robajjal, sűrű habokban ér földet, és a folyó folytatja útját először sebesen szaladva, majd rövidesen már ismét szélesen elnyúlva, ráérősen haladva. Itt már semmit sem tehettünk az ellen, hogy nedvesek legyünk: bőrünkön vízcseppek pattogtak, csapzottan szállt a hajunk, a ruhánk pár másodperc alatt begyűjtötte a vizet. Egy kis ízelítőt kaptunk abból – továbbra is biztonságban a rámpán és a korlátok között –, hogy milyen érzés kitéve lenni az elemek erejének. Van, aki esőkabátban közelíti meg ezeket a kiszögelléseket – én és a barátnőm nem voltunk ilyen felkészültek (mondhatjuk, a szép napos időben nem hajtottunk a biztonsági játékra; hamar megszáradtunk utána). Számomra így volt teljes az élmény :)

Egymás után tárulnak elénk a zuhatagok
 
 
Az ördög torka

Az argentin oldal harmadik ösvénye az egyszerre félelmetes és lenyűgöző Ördögtorok-szakadékhoz visz. Hogy ide elérjünk, hosszú percekig sétáltunk az Iguazú folyó fölött kiépített rámpákon; a folyó itt annyira kiszélesedett, hogy végtelennek tűnt, mint a tenger, és vörösesbarna színébe az ég kékje keveredett.
 

Színkeveredés az Iguazú folyón

 
Az Ördögtorok-szakadéknál szinte a talpunk alatt zúdult alá a víz, szemközt, a szakadék brazil oldalán is vastagon érkezett a víztömeg, és ahogy a korlátba kapaszkodva kihajoltunk, láttuk, hogy sűrű, végtelen habban olvad szét a mélyben minden. Mintha elért volna a vízesés szelleme: hívott magával, szívott magába ez a hely.

Az Ördögtorok-szakadék látványa az argentin oldalról
 
A brazil oldal nemzeti parkjában egyetlen hosszú ösvény vezet végig, szemközt a vízesések hosszú sorával. A biztonságos távolból felmérhetjük, micsoda nagyságról beszélünk valójában (2,7 km hosszan sorakoznak a zuhatagok)… A brazil ösvény szintén az Ördögtorok-szakadékhoz érkezik, csakhogy nem a felső végére, mint a túlsó, argentin oldalon, hanem az aljára. Rámpa vezet be a folyóra, és bizony a brazil oldalon sem úsztuk meg, hogy nedvesek legyünk! Olyan dübörgéssel ért le a víztömeg, hogy szinte egymás hangját sem hallottuk! Bár szóhoz sem jutottunk… Előttünk, mellettünk a vízesés, madarak szállnak a lezúduló víz közelében nyaktörő mutatványokkal, körülöttünk sűrű dzsungel… mintha egy természetfilm szereplői lettünk volna!

Az Ördögtorok-szakadék a brazil oldalon
 
 
Csónakkal a vízeséshez

Mind a brazil, mind az argentin oldalon részt lehet venni csónaktúrán, amelyen egészen közel visznek a vízeséshez. Mi ezt az argentin oldalon próbáltuk ki (a csónakot lásd az egyik fotón fentebb). Adtak mentőmellényt, vízhatlan zsákot, amibe beletehettük a táskánkat, cipőnket (de akár a ruhánkat is beletehettük volna – meleg, napos időben valójában a bikini a legmegfelelőbb viselet ehhez a programhoz). Nekiindult a csónak, és egészen közel ment több vízeséshez is. Immár az Iguazú nemcsak finoman ütögetett, mint az ösvényeken, hanem csapkodott és csepült minket, elárasztott és elöntött, mint Mbói istenség haragja. Résnyire nyitottam a szemem, víz előttem, víz mellettem, víz rajtam, szinte benne voltam a zuhatagban. Sikítoztunk és nem volt kérdés, ki az erősebb… mígnem a csónak megfordult, és visszaberegett, -hánykódott a dokkhoz. Zihálva, csöpögve, felszakadó nevetéssel értünk partot.
 

Itt éppen magamhoz térek a csónaktúra után

 
 
Az atlanti esőerdő

Nemcsak maga a vízesés különleges élmény, de a dzsungel is, ami körülveszi. Az Iguazú-vízesés körül nagy területen eredeti állapotában maradt meg az atlanti esőerdő, amely növényzetét tekintve ugyanolyan sűrű, élővilágát tekintve ugyanolyan változatos, mint az amazóniai esőerdő. Ám még veszélyeztetettebb… A meleg, napos időben sárga pillangók röpködtek a nyomunkban, a fák ágai között madarak sürögtek, a brazil ösvényen egy nagyjából fél méter hosszú gyíkféle surrant el előttünk. Az argentin oldalon egy helyütt majom bukkant elő a fák ágai közül, az Ördögtorok-szakadék felé sétálva pedig a folyó egyik kövén sütkérező teknősre lettem figyelmes.

Mind az argentin, mind a brazil oldalon rengeteg vörösorrú koátit láttunk. Első látásra cuki, szőrös, dögönyözni való állatkáknak tűnnek, amikért rajonganak is a turisták, és etetik őket (ezért járnak a nyomukban olyan nagy számban a koátik, főleg a büfék környékén!), de vigyázat! Csúnya harapásokat ejthetnek az ártalmatlannak tűnő állatok – ezért jobb, ha tartjuk tőlük a tisztes távolságot, különben előfordulhat, hogy lelkesedés helyett csúnya sebekkel hagyjuk el a vízesés vidékét.
 

Vörösorrú koáti

 
Ahogy írtam, az Iguazú folyó vize, elhagyva a robajló-zúgó vízesést, továbbhalad a maga útján. Komótosan eléri a Paraná folyót, és itt bevégzi sorsát: vörösesbarna vizét magába nyeli a zöldes színű Paraná ott, ahol három ország integet egymásnak a folyók partjairól: Argentína, Brazília és Paraguay.

Balra Paraguay, jobbra Brazília, a fotó pedig Argentínában készült
 
Az Iguazú-vízeséshez tett úttal kapcsolatos élményről, gyakorlati tudnivalókról, árakról, továbbá Paraguay határ menti látnivalóiról részletesen írtam a blogomon megjelent cikkben:
Iguazú – Vargabetűk blog
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv és az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról alapján a fenti tartalom a vendégíró tulajdona, és a benne szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. Bármilyen célra történő felhasználása csak előzetes írásbeli hozzájárulás esetén engedélyezett!


 
Az új évben is folytatódik majd a sorozat! :-) A 2018-as év első vendégírója dr. Bagó Tünde, az Élet sója blog írója lesz. Ő egy alföldi településről indult, ahol kultúrával és tanítással foglalkozott, majd a Dunántúlon jogászkodott, most pedig Németországban a Boden-tó mellett él, és az írás a fő foglalkozása. Blogja egy nagy sószóró, melyből az élet sóját szórja szét a maga és mások életébe. Nézzetek be hozzá is, jó olvasást!


 

Királyi Vár, Esztergom



 
A Dunakanyarba mentünk, mely szerepel a világörökségi várományosi listán a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneivel együtt. Esztergomban a bazilika után a várat néztük meg.

 

ESZTERGOMI VÁR
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma

Cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 1.
GPS: é. sz. 47° 47′ 53″, k. h. 18° 44′ 11″
Telefon: +36 33 415 986
Fax: +36 33 500 095
e-mail: varmegom@invitel.hu

Honlap: www.varmegom.hu

Nyitva tartás
Hétfőn zárva, november 1-március 31: 10:00-16:00, április 1-október 31: 10:00-18:00

Belépő
Teljes árú: 1500 Ft, kedvezményes: 750 Ft, 6 év alatt, 70 év felett: ingyenes

 
 

Az esztergomi vár a Duna jobb partján, a több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton, a Vár-hegyen áll, Esztergom óvárosában. A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt.


Története
 
A terület már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A Vár-hegyen és környékén 18-20 ezeréves településnyomokat tártak fel. Innentől kezdve a terület folyamatosan lakott hely volt. A kelták után a rómaiak következtek, akik a Duna ezen szakaszán 10-20 kilométerenként erődítményeket építettek, melyekben jelentős számú katona állomásozott.

Az V. század elején hanyatlásnak indult a környék. Ezután előbb a hunok majd az avarok telepedtek le a területen.

A magyarok 900-ban foglalták el a területet, a 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta meg. A város a X.-XI. században vált Székesfehérvárral szemben országos központtá. Ezen a helyen építette fel a korábbi római erőd alapjaira hegyi kővárát, s hozzá a lakótornyot, a Szent István protomártír-templomot 972-ben, amelyről a hagyomány azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született Vajk, a későbbi Szent István király.

Géza fejedelem munkáját fia, István király folytatta, akit az itt álló templomban koronáztak meg. Munkájának eredményeképpen, a XI. század első évtizedében a vár a király egyik legfontosabb székhelyévé vált, a város pedig a Magyar Királyság egyik központjává, valamint érseki székhellyé is. I. István, nevelője, Szent Adalbert tiszteletére itt emelte Magyarország egyik első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat.

Könyves Kálmán idejétől kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentősége ismét megnő, állandóan királyi székhelyként szerepel. 1147-ben itt fogadja II. Géza a keresztes haddal a Szentföldre tartó III. Konrád német császárt és VII. Lajos francia királyt.
1189-ben, III. Béla uralkodása idején, ugyancsak a Szentföldre tartva, I. (Barbarossa) Frigyes német császár vonul át Esztergomon.

A ma is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára emelték, ezzel kialakult a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és gyönyörű várkápolnával.

1241-42-ben a spanyol Simon ispán sikeresen védték a királyi várat, miközben a tatárok a királyi várost elpusztították. 1249-ben IV. Béla egy időre a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepítette a királyi város polgárságát.

A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett.
1301-ben Németújvári Iván bán foglalta el.
1304-ben Vencel cseh király vette be ostrommal, fosztotta ki, és tartotta néhány évig.

Károly Róbert uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása, az egyház jelentős építkezésekbe kezdett a Vár-hegyen. Virágzásának csúcspontját a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége jelentette, ekkor épült meg a folyó felőli oldalon az ebédlőpalota, valamint az akkoriban európai hírű függőkert a várhegy Duna felőli oldalán.

Mátyás király halála után az özvegy királyné, Beatrix beköltözésekor tovább folytatódott a reneszánsz palota építkezése. A mohácsi vész után alapvetően megváltozik az esztergomi vár jellege: az eddigi reneszánsz székhely kialakítása helyett, most az erődítési munkák váltak egyre sürgetőbbé.
1543-ban a vár a török kezére került, melyet a királyi seregek 1595-ben visszavettek. Az 1594-es ostrománál itt esett el Balassi Bálint. 1605-ben a törökök ismét elfoglalták a várat, melyet hatalmuk alól véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király seregével.

A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, ekkor rövid ideig a felkelők tartották hatalmukban a várat.

1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). A Vár-hegyen megindultak az első romeltakarító munkálatok. A középkori épületmaradványok nagy részét ekkor bontották el. Nagyszabású tervek készülnek a Vár-hegyen felépítendő barokk főpapi rezidencia számára.
1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására.
Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor.
2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, mely a 2007-ben a vármúzeumban talált Sandro Botticelli-freskót, és Vitéz János studiolóját védi a beázástól. 2009-ben átadták a „Fehér tornyot”.

 

Vármúzeum

Megvettük a jegyeket, amiért cserébe karszalagot kaptunk.


Ciszternás terem

A vár vízellátása három független rendszerben működött. A legkorábbi időkben ciszternákat (csapadékvíz-gyűjtő medencék) építettek a vár területén, a XV. században pedig már a Dunából vizet emelő vízgépeket is említenek, a török időkben pedig legalább egy, de inkább két kútja is volt az esztergomi várnak. A leírások két ciszternát említenek, melyek közül az egyik ebben a teremben volt. A terem a víz gyűjtésén kívül raktárként is szolgált.

Vízszűrő- és tisztító rétegeken át folyt le a víz, és míg lejutott meg is tisztult. 

Az iható víz becsorgott a medencébe és onnan egy központi nyíláson keresztül merték ki.


Régészeti rétegsor: legalul római padlófűtési rendszer maradványai, felette középkori építkezések.


Királyi Kápolna

Késő román, kora gótikus stílusban épült, rengeteg XII. századi freskómaradvánnyal. A terem nyugati kapuja felett található a mára Esztergom jelképévé vált rózsaablak.





„Szent István-terem”

A királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt XII. századi lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy itt született Vajk. A XIX. század közepén a terem közepén álló vörösmárvány oszlop miatt úgy gondolták, hogy ebben a teremben született Vajk, azaz I. István király. Ezért 1874-ben kápolnává alakították át. A lakószobából fantasztikus kilátás nyílik a vár alatt húzódó Vízivárosra. Innen szűk lépcső vezet a lakótorony emeletére.
 





 
A XV. század második felében Vitéz János építtetett egy három részre tagolt fürdőt. A feljegyzések szerint a Szent István-termet ölözőként használták.
 

 
A palota konyhái

A III. Béla kori konyha megszüntetése után a XV. század közepén két új konyhát építettek a palotában, egyet itt a földszinten, és egyet az emeleten. Ez a földszinti konyha valószínűleg a lakótornyot, illetve az ott fogadott vendégeket szolgálta ki, míg az emeleti a Nagyteremben és a Márványteremben tartott fogadások ellátásában kapott szerepet. A konyhákat 2-2 részre tagolták: az előkészítőkre és a tűzterekre.
 




 
 
Díszfegyver-gyűjtemény
 
Börtön
Itt eredetileg a XII. század végi konyha északi fele állt. A török idők után elképzelhető, hogy zárkaként funkcionált ez a szoba. Ennek a feltételezésnek azonban ellentmond, hogy bejáratán kívül még két másik ajtaja is van.
 



Őrszoba
A helyi hagyomány őrszobának hívja ezt a helyiséget, azonban eredeti funkciója bizonytalan. Mai jellege a XV. században alakult ki. A XVII. században műhellyé alakították, ennek fennmaradt emléke az üvegpadló alatt látható törökkori bronzolvasztó kemence.

 
 
 
Nagyterem

Az épülettömb erősen megrongált falai között a XVIII. században kaszárnyát alakítottak ki, mely később az egyházi szolgák szállásául, majd szükséglakásként szolgált.
 



Szent István megkeresztelése - Hesz János Mihály






 
 




Kőbe karcolt malomjáték

Padlótéglák a várból
 
 
A várból gyönyörű kilátás nyílik a városra, a Dunára, a Mária Valéria hídra, Párkányra és a Dunakanyarra.






 
Ennyi volt, amit megnézhettünk a várból.




 

Balra a Budai kapu

Vígh Tamás Városalapító című szobra




Sötétkapu

Az 1956-os forradalom alatt, október 26-án a forradalmárok 1000-1500 fős tömege át szeretett volna haladni az alagúton, hogy felolvassák a forradalom 16 pontját. Fegyvertelenek voltak. A 80 méter hosszú alagúton áthaladó első autóbusz megállítására állítólag figyelmeztető lövést akartak leadni a kapu bejárata felőli oszlopra, de a lövedék eltalálta a busz hátulját. Az emberek a lőtt lyukon keresztül menekültek ki a buszból. Ezután lövöldözés tört ki, aminek 14 halálos áldozata és 60 sebesültje lett.



Érdekességek

A II. század jelentős filozófusa, Marcus Aurelius császár itt írta az Elmélkedések 12. kötetét.

A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli.

Született egy janicsárinduló is a városról, az Estergon Kalesi.

2005-ben avatták fel a várnak a törökországi Ankarában felépített mását, az Estergon Kalesit.

 

A bazilika és a vár után megnéztük mindezt a Duna túloldaláról, Párkányból is.

 

ELŐZMÉNY ITT és ITT, folyt. köv.!

 
 
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is! Ha nem szeretnél lemaradni a következő utazásunkról, akkor kövess minket a Mindenütt jóóó blog Facebook oldalán, ahol még több érdekes tartalommal és egy szuper közösséggel találkozhatsz!
 

 
 
LINKEK/FORRÁSOK 

 
Esztergom MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom
Esztergom története MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Esztergomi vár MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_v%C3%A1r
Esztergomi vár MAGYARul: http://www.varmegom.hu/wp/
Esztergomi vár története MAGYARul: http://www.varmegom.hu/wp/a-var-tortenete
Esztergomi Vármúzeum MAGYARul: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum_Esztergomi_V%C3%A1rm%C3%BAzeuma



(A bejegyzésben szereplő képek egy részét Laurent készítette.)